2018. április 7., szombat

ÖRÖKSÉG / KIÁLLÍTÁS






ÖRÖKSÉG


Családi örökségünk egy tenyérnyi természet a Balaton déli partján. Egy szerény családi ház
kerttel, melléképülettel. Szüleink földművesek voltak. Apám, Baricz Ferenc a Nyárád völgyéből katonaként került a Dunántúlra. Anyám, Horváth Erzsébet szemesi halászcsaládból származik. A feketebézsenyi kertészetben találtak egymásra és 1943 karácsonyán kötöttek házasságot. Három leánygyermekkel áldotta meg őket a sors, én vagyok a harmadik, a legkisebb. Az ötvenes években vásárolták meg egy pesti illetőtől azt a pici földet, melynek művelése biztosította számunkra a megélhetést. Természetben nőttünk fel, majd tanulmányaink befejezése után elhagytuk a szülői fészket. Nővéreim férjhez mentek, más-más városba költöztek, én meg járom sajátos utamat szenvedélyemnek élve, amit kicsi gyermekként jelöltem ki  magamnak. Utazom a nagyvilágban és képeket készítek szabadon mindarról, ami tetszik nekem. Negyven év távollét után tértem vissza oda, ahonnét elindultam. Szüleim elvesztése felerősítette ragaszkodásom az emlékeim iránt. Örömmel viselem gondját földünknek, és nem tudok betelni azzal a csodával, amit ez az életforma ad. Ez az én örökségem. Átmenteni, megörökíteni a múló időt. Hagyományos fotográfia. Fekete-fehér. Ezüstalapú. 

2018. február 26., hétfő

KÖRTVÉLYES ÉVA EMLÉKÉRE

Körtvélyes Éva, 1995
A kilencvenes évek elején megkeresett egy végtelenül lelkes fiatal lány,
aki társakat keresett merész tervéhez, és fotósként rám gondolt. Bátran bele is vágott, és hamarosan megalapította az Elite magazint. Így lettünk jó barátok és munkatársak. Minden munkánk és találkozásunk felejthetetlen élményeket és új ismeretségeket hozott számunkra. Bőkezű volt velünk az élet minden tekintetben. Tiszteltem határozott, tudatosan felépített elképzeléseit,csodálattal töltött el életszeretete,kitartása, pozitív kisugárzása. 
Számára nem volt lehetetlen. 
Betegsége legyőzéséhez is új feladatokat talált magának. Abban az időszakban már ritkábban láttam őt, de jelentősebb események színes forgatagában mindig örömmel töltött el bennünket az együttlét.
Éva! Sokat kaptam tőled, mindig szeretettel gondolok arra az időszakra, fiatalok voltunk, alakítottuk egymást. Szép korszaka életemnek.
Három képpel búcsúzom tőled, az egyiket az Elite bálon csináltam 95-ben,a másik kettőt Tabajdon 2016-ban. Nyugodj békében. 
Tabajd, 2016


Tabajd, 2016

2018. február 13., kedd

MEGNYITÓ

Fotó: Horváth Miklós


 
A Los Gringos együttes  a legújabb könyvemmel, amit ajándékba kaptak a fantasztikus hangulatért.
Fotó: Gyimesi János


Remélem azt, hogy a kiállításmegnyitóm  ismét emlékezetes marad.
Tizenkettő szerencsés vendég a tombolán nyert egy-egy albumot,és mindenki megkapta a kiállításom katalógusát, egy különleges leporelló formájában.

Köszönet mindazoknak, akik megtiszteltek jelenlétükkel.
Felejthetetlen emlék marad számomra.

2017. november 26., vasárnap

ÚJ IDŐK ÚJ DALAI / M5

November 27-én hétfőn este az M5 csatorna "Új idők új dalai" című  műsorában, este 22 óra 50 perckor az emberi test művészi fotózása lesz a téma. ( Baricz Kati, Eifert János, Jung Zseni )


KATALIN NAPRA

TÉMA

Szeretettel minden kedves érdeklődőnek!

2017. november 21., kedd

UTOLSÓ JEL

Búcsú  Balla Demetertől,
egy igazi baráttól,
felejthetetlen emlékekkel
az örökkévalóság felé.

Demeter és én, Bp. Gellérthegy 1999

Drága Demeter!

Amikor reggel felkeltem és ez a látvány fogadott, úgy gondoltam, végtelenül szerencsés vagyok, hogy látok, hogy van egy kis szeglet, ahol otthon lehetek, ahová bekukkant a napsugár, aminek gondját viselhetem, az emlékek, a kulipintyó, ami alatt valaha együtt ültem veled és Zsolttal. Megy az idő, nagyon gyorsan megy, számolom a napokat, nem tudok aludni, hogy láthassak mind több csodát, amit az élet ád...és gondolok rád nap mint nap...és várom azt  a napot, amikor láthatlak.
Igyekszem!

Öleléssel  és ezer puszival!
Kati

2017.10.04.




























Drága Kati,
Nagyon keveset tudok Rólad és ez számomra rossz hír.
Az elmúlt időszakban kétszer voltam kórházban. Egyszer epekövet vettek ki, másodszor a májammal bajlódtak.
Ha ilyen gyakran látogatjuk egymást, jóllehet nem nagyon sokáig találkozunk. Nagyon-nagyon szeretlek. Hiányzol. Várom hogy jelentkezz.

Utóirat:
Éjszakánként oxigénkúrán vagyok. Hát ez jár annak, ki 87 éves.

Ölellek:
Demeter

A fájó csendben kutatok az emlékek között...kezembe került egy kép rólunk a Gellérthegyről,
úgy 2000 táján készült talán...Szeretteim között fél kártyád, a király...a kézzel írott leveleid...
Drága Demeter, örök barátom, mi tudja megtölteni hiányt?